2013. február 27., szerda

Kis filmajánló

Kedves, a természetbarátoknak pedig különösen izgalmas, gyönyörű képi világú animációs sorozatra bukkantam mesekeresés közben. Ez a Minuscules, (Csodabogarak) amely különféle apró állatokról szól, 3D figurákkal, festői normandiai vidéki környezetben. Rendezői Thomas Szabo és Helene Giraud. Az ötperces kis történetek megkapóan emberszerű kis lények világába kalauzolják el a nézőt, a gyerekeket pedig megkacagtatják, elbűvölik. A magyar youtube-on a rém szerencsétlen Bolond bogarak néven lelhetők fel.

 Néhány epizód kóstolónak:

Hernyópár:


Hősies hangyák:

Csigaálom:


A sorozatot várhatólag idén  film is követi, amelynek blogja itt olvasható.


2013. február 18., hétfő

Télbúcsúztató, remélhetőleg

 Kedves bogszomszédaink már szemléznek és vetnek, mi pedig még tapossuk a havat és szánkózunk a gyerekekkel. Remélem, hamarosan mi is elbúcsúztathatjuk ezt a telet.
Az erdő töretlen hava is már kristályos-tapadós majdnem latyakos, de még szép. Nálunk még vitathatatlanul itt a tél.
 A mogyorók már javában virágoznak, pereg a virágpor az allergiások nagy örömére. A Mosoni-Duna idén télen nem fagyott be. Enyhe, de nagyon havas, csapadékos volt ez a tél.
  A szántóföldek havát őzcsordák nyomai mintázzák, de a traktorfordulók nyomai is jól látszanak a roskadó havon.

 Némelyik fiatal tölgyfán sok lomb maradt őszről, ez ad még némi színfoltot a szürkésfehér havú, kopasz erdőben.
 Hol van még a som, a hóvirág?  Már nagyon várom, hogy láthassam őket.

2013. február 9., szombat

Tavaszhírnökök



Bár a tavasz még igencsak messze van, az olvadás és a már észrevehetően hosszabbodó nappalok jelzik, hogy hamarosan „hivatalosan” is véget ér a tél. Még nehéz elképzelni, hogy a télikabátok visszavonulnak a szekrénybe, és a lassan szétfolyó, pár hete még másfél méter magas hókupacok teljesen eltűnnek. Azonban az új évszak már üzent, az első két hírhozó a napokban bontotta ki apró fehér szirmait.

Csodálni való ezeknek az apró növényeknek a kitartása! Múlt szerdán még egyméteres hórakás állt fölöttük – hogy hány kilós, megtippelni sem tudom! Mi munka lehetett előbújni az átfagyott földből! És mégis huszárosan ágaskodnak, nyíló virágjaik selyemfényűek, leveleik tiszták.
Ha még jobban körülnézek, újabb árulkodó jeleket találhatok, amelyek már az új évszakot hirdetik.
Az árvácskák is kibírták a vastag hóréteg nyomását, a virágaikat sem tette tönkre a sok fagyos éjszaka.
A barkák puha cicái is előbújtak,
és az első hagymás virágok sem tartózkodnak már a föld alatt. A tavaly névnapomra kapott jácint már így hajt:
Szegény kicsit meglapult, mert a ráhalmozott kb. száznyolcvan centi havat Nyunyi hóbaugrató dombnak használta. De bízom benne, hogy túlteszi magát a taposáson, és szépen kivirágzik.
Az igazán nagy első tavaszi öröm is utolért. Tavaly ültetett, agyonféltett zöld hunyoromat a tűzifahordáskor csúnyán megtaposták, azt hittem, vége lett. Erre tegnap mit látok? Ezt-egy hunyorbimbót. Hűha, de örültem - tényleg jön a tavasz!




Messze van még az első igazi kikeleti nap. Azonban a hétvégén már gondoskodok a palántaföldről, és a jövő hét első napjaiban hozzákészülök a palántaneveléshez. Vagyis megkezdődött! J