Gyommesék

Akinek kertje van, az tudja, hogy a kertészkedésben mennyire fontos a nyitott szem, ugyanis a növények a látványukkal állandóan kommunikálni igyekeznek a tulajdonossal, az már más kérdés, hogy a kertész mit és hogyan értelmez.
Könnyű észrevenni és érteni a viruló vagy romló állapotot, a duzzadó rügyet, nyílni készülő bimbót vagy a rovarrágást, gombafertőzést. Könnyű észrevenni a gyomokat is, azonban a gyomok „kommunikációjának” vételéhez már  kell egy kis extra nyitottság is. Nincs az a kár, amit ne lehetne valahogyan jóra fordítani. Gyakran elég az, ha cselekvéssel reagálunk, elindulunk a kiskapáért a fészerbe vagy egyszerűen lehajolunk, kihúzzuk a betolakodót. A gyomok azonban beszélnek a talaj állapotáról, sőt hasznot is hajthatnak nekünk. Vannak, amelyek takarmányozásra alkalmasak, mások gyógynövények vagy akár ételkészítés céljára is megfelelnek.
Más-más jellegű vagy kémhatású talajra más-más gyomnövények a jellemzők. A savanyú földek gyomjai nem élnek meg a lúgos, meszes kémhatású helyeken, más a tipikus növényzet a könnyű homoktalajon, mint a nehéz agyagon. A gyomnövények növekedésükkel jelzik a talaj ép voltát vagy esetleges szennyezettségét, a tápanyaghiányt vagy a túltrágyázást. Egyszóval a természet nyelvén beszélnek, a mi kerti gyomjaink például a következő sztorikat:
(Sajnos, nyáron nem fotóztam, csak irtottam ezeket a tüneményeket, úgyhogy a szokásokkal ellentétben egyik fotó sem az enyém, de ott a forrás mindenhol)

Tyúkhúr  (kép innen)

Az őszi-téli időszak nálunk jellegzetes gyomja nitrogénjelző növény. Ahol megnő, ott bőven van a talajban nitrogén, túlzottan buja növekedése pedig túltrágyázást jelez. Hasznot annak hozhat, aki tyúkokat tart, a növény vitaminforrás a baromfiaknak a késő őszi és a kora tavaszi időszakban.Akár salátanövény is lehet, de nézzük meg, honnan szedjük.

Libatopfélék: paréjok, labodák (kép innen)

Melegkedvelő, betelepült, újvilági származású gyomnövények, májustól kelnek nagy számban, roppant gyorsan növekednek és képesek elnyomni a virágokat és a veteményt. Szintén nitrogénkedvelők, jelzik a talaj nitrogéntartalmát. Nálunk a műtrágyázott kukoricaföldből kialakított kertben a leggyakoribb gyomok. Spenótszerű főzelék készítésére alkalmasak lehetnek.

Kákics, avagy gyermekláncfű (kép innen)

Évelő gyom, a gyepek réme. A nyírás meg se kottyan neki, húsos gyökeréből számtalanszor megújul. Mi nem foglalkozunk vele, hagyjuk élni, rengeteg van belőle a fű közt. Gyógynövény, a tejnedvet tartalmazó virágszár és a gyökere epebántalmak ellen hatásos.
Halványított változata salátakülönlegesség, erre úgy tehetünk szert, ha a szép, fejlett tövet virágcseréppel leborítjuk, hogy ne érje a fény. Normál esetben keserű izű. A TV Paprika egyik műsorában láttam, hogy a félméteres, turbósított változatából szalonnával, sajttal valami jó kis kiadós vacsit csináltak.

Aszat: (kép innen, tuti honlap, komplett gyomhatározó)
Az átkozottul tüskés mezei aszat sajnos évelő, lenyírva is számtalanszor kihajt. Tőle nem sajnálom a kapát. Kézzel kihuzigálni elég kellemetlen. Megy a szára a komposztra.

Tarackbúza (Kép innen)

A legtöbb munkát a tarackok irtása kívánja. Nagyon sok növényi tápanyagot kivon a földből. A szulákhoz hasonlóan a föld alatt terjed, darabolással csak szaporítjuk. A gyökérdarabkákat véletlenül sem szabad a talajban hagyni, a komposzton is képes megéledni, úgyhogy oda sem javasolt szórni, hanem az elégetését javasolják. Aki babrálós és van drótkerítése, az felakasztva kiszárogathatja a tarackgyökereket, így már komposztálható és visszanyerhető a földből kiszipolyozott beltartalom.Egyébként - ki hinné- vizelethajtó népi gyógyszer.

Apró szulák (kép innen)

Nitrogénjelző, évelő, kúszó tarackjai terjednek a talajban. A rendszeres kapálást nem bírja, egy idő után kipusztul tőle, de tarackjait szedjük ki, ne hagyjuk kihajtani a talajban, mert ekkor inkább sokasítjuk. Helyes növény, valaki ügyes nemesíthetne belőle valami elpusztíthatatlan balkonvirágot.

Fűfélék: egynyári perje (kép innen), egérárpa, vadzab
Ők őshonos, európai gyomok. „Vadfű” néven emlegetik őket a bőszült fűnyíróbjnokok, főleg az egérárpát, mert szürkés és vastagszárú, nem olyan „szép”, mint az angolpázsit. Szerintem hiszti. Ti is kihúztátok a fűkalászokat, és rágcsáltátok a szálak édes tövét?

Csalán (Kép innen, egyben a gyógyhatás leírása)

Ott nő spontán, ahol bolygatva volt a természet és gazdag a talaj tápanyagtartalma, elsősorban szerves trágyából. Erdélyben  levest főznek belőle, valamint spenóthoz hasonló főzeléket A háború alatt mamámék is ezt tették. Számos gyógyhatása ismert. A biokertben hígtrágyaként és levéltetvek elleni permetezőszerként is használják.

Egyebek
Helyenként előfordul a füvünkben a bakszakáll, ami szebb, mint jópár ágyásbéli társa, aztán a cickafark, a női bajok hasznos gyógyszere (lombikbébi-kezeléssel járó hormonadagok negatív hatásai ellen kiváló, saját tapasztalat), a csodaszép útifüvek, apró lila veronikák. Mikor kicsik voltunk, étkezésnyi adagokban nyomtuk a kutyapisis papsajtot, emlékeztek? Rájuk végképp nem haragszom.
A gyomok becsülete érdekében kérdezlek Benneteket, van-e kedvenc gyomotok és mi az, és miért pont az, ami.