2010. január 16., szombat

Áprilisi tervek

Április mindig igen mozgalmas. Vetés szempontjából: a káposztafélék kerülnek földbe (itt is be akarom vetni a fűrészporos-hagymapürés vetési módot), és a hó közepétől már vethetőek a hidegre érzékeny növények magjai, gondolok itt a tökfélék: a cukkini, uborka és a sonkatök magjaira, a babfélékre, a csemegekukoricára. Aztán meg évek óta tervezzük a dinnyepalánta-nevelést, mindig veszünk magot, és mindig elfelejtjük, elkeverjük… Ez a céklavetés időszaka is. A céklamag afféle mostohagyermek, mindig elfelejtjük megvenni, amikor megvesszük, elkeverjük. Így találtam ősszel négy tasak céklamagot.
Ekkor már a bevetetlen föld teteje a tavaszi esőktől megköt, kicserepesedik. Ezt fel kell törni a következő vetésekhez, rém utálatos munka! Kézzel elvégezhetetlen, tavaly rotációs kapával estünk neki, utána álom volt dolgozni. Ilyenkor már masszívan törnek elő a gazok is. A föld feltörésének hőskorában, négy éve volt, hogy a szántott parcellát úgy belepte a perje, hogy legyomirtóztam, és utána két héttel tudtuk bevetni…
Víz is kell, mivel a fejlődő növénykék, kiültetendő palánták szinte mindig szomjasak. Ilyenkor szoktuk egy kicsit műtrágyával megtolni a fejlődésüket.
Ez a virágmagok vetésének fő szezonja. Hogy milyeneket vetünk majd konkrétan, az rejtély egyenlőre, az őszirózsa és a legényfogó fix, de szeretnék szalmavirágfélét és sóvirágot is vetni.
Ilyenkor már kiköltöznek az udvarra a leánderek, a kaktuszok (tegnap nézegettem a nagy kaktuszt, már előre félek a kifuvarozásától), és szoktatásképpen a paradicsom-és paprikapalánták is kikerülnek. Ez egy tavaly áprilisi palántázóasztali idill: párleveles paprika-és paradicsompalánták, kis locsolókanna, a zöld flaskában tápoldat, a rózsaszín tetejűben gyökereztetőpor, kis ásó, kesztyű, gumiszalag, aminek segítségével nejlonnal le volt kötve a palántanevelő dobozok teteje.Az április tervei nagyon távolinak tűnnek most, és a tervezett feladatokat nagyban befolyásolja a megvett vetőmagtömeg, az időjárás, a ráérés, és még a jó Isten tudja, micsoda dolgok… A tervek részletei az idő múlásával jobban körvonalazódnak, most csak az első lépéseknél vagyunk. Ezek azonban már most félrekanyarognak az eredeti tervektől! Nem is rágcsálom többé ezt a tervezős témát, beszéljenek a tettek!

10 megjegyzés:

  1. A gyomirtót rohadtul útálom.

    VálaszTörlés
  2. Utálom rövid u, Tanító Néni!
    Sajnos bizonyos kertnagyság felett muszáj gyomirtózni. Hamarosan előtör majd a komló meg a tarack, és ezek ellen ez igazán hatásos. Pláne a perje irtható jól úgy, hogy kikapálod, kiszeded a gyökereit, és ha a bennmaradt részek elkezdenek hajtani, legyomirtózod. Zöld vegetatív rész hiányában a földben maradt tarackok kirohadnak. Ezzel sikeült a hatalmas perjecsomókat nagy darabokban kiirtani öt év alatt a kertből. Pesze ezt is ésszel kell csinálni, mert az agyatlan gyomirtózás csak szaporítja a gazt.

    VálaszTörlés
  3. Asszed, hogy nem direkt írtam így, hát mit gondolsz, nyanyika, irgumburgum!!

    Ennyit a gyomirtók pozitív hatásairól:
    http://www.egycseppfigyelem.hu/newsdrops/egy-csepp-hirek/az-egyesult-allamok-megvizsgalja-az-eu-ban-tiltott-atrazin-gyomirto-egeszsegi-kockazatait

    VálaszTörlés
  4. Atrazinos gyomirtót (Hungazint)én még sohase hsználtam, volt olyan ember mifelénk, aki azzal akart öngyilkos lenni, szerencsére még időben kimosták a gyomrát. Az nagyon durva szer. Van "lájtosabb" is, várakozási idő nélkül. Annak viszont nem tudom a nevét.

    VálaszTörlés
  5. Én sosem használtam még gyomírtót.
    Nálunk a "gyep" iszonyatos,tavaly valami új fajta füvet szórtam rá, hogy dúsabb legyen, de állítom a fűmag tele volt gaz maggal is. Azóta már csak tiszta gaz a füvem.Nem is gondolok bele, hogy újra kellene az egészet felásni és füvezni...De nehéz a kiskertészek dolga!!!Viszont ezt a képet nagyon jó nézni! Bár már itt tartanánk!

    VálaszTörlés
  6. Pepi, a mi füvünk is ocsmány. Az építkezéssel egy időben vetettük, de az első évben nem nagyon volt energiánk meg tapasztalatunk sem gondozni és csupa kákics meg árvacsalán lett, amik átévelnek közte. Szóval fajgazdag, a környék összes gyomjából bemutatót lehetne tartani benne. (Cickafark is van a fű között, azt néha szedem gyógyteának, meg még biztos más hasznos gyógynövények is)

    VálaszTörlés
  7. Segitenel?Mit jelent a "fűrészporos-hagymapürés vetési módot" Vagy van bejegyzesed rola?

    VálaszTörlés
  8. Ezt Ági találta egy biokertes könyvben. A kényes kis palántákat védi a kártevőktől, fertőzésektől. Fűrészport kell összekeverni reszelt hagymával, ebbe keveri pl. a retekmagot és így nem lesz bolhás, mert riasztó a szaga és a keverék ezenkívül enyhén fertőtlenítő hatású is.

    VálaszTörlés
  9. Koszonom!Jo tudni,mert nalam a retket a bolhak miatt mar nem is tudtam termeszteni.

    VálaszTörlés
  10. Én is mindenfélével próbálkoztam bolha ellen. Ez mellett is voltak bolhák, de meg tudtak erősödni a kis növények, mert sokkal kevésbé támadták őket. Ősszel tettem próbát vele, remélem, tavasszal is beválik majd. A tavasz mindig szárazabb itt, mint az ősz, és olyankor jobban támadnak a bolhák. Káposztaféléket is így akarok vetni, mert azt is szeretik ezek a ronda kártevők. A kicsírázott, kissé rohadt hagyma is megteszi, ami már megevésre nem alkalmas. Rossz reszelővel zúztam össze, belekevertem a vizes fűrészporba, bele a magokat, és ezt a pempőkét kentem a kihúzott ágyásokba. Kedves Iri, ha kipróbálod, írd meg egy-két sorban, hogy bevált-e! Köszönöm!

    VálaszTörlés